Ilyen volt az első Anyabőrben találkozó! / szervezés és élménybeszámoló /
Idén januárban egy különleges bakancslistát írtam magamnak a 2018-as évre. A különböző pontokon olyan feladatok és célok szerepeltek, amiket a bloggal kapcsolatosan szeretnék elérni. Az egyik egy közönségtalálkozó megszervezése volt, amiről bevallom őszintén azt gondoltam, hogy talán sohasem fog megvalósulni. Tévedtem. Megvalósult és szuper volt!
Megszületett az Anyabőrben találkozó ötlete...
Másfél hónappal ezelőtt a listát nézegetve gondoltam egyet és bejelentettem a férjemnek, hogy én bizony most megszervezem azt a közönségtalálkozót. Nem lepődött meg rajta, hiszen lassan kezdi megszokni, hogy hajnalban álmából felverve, ébredés után pár perccel vagy éppen elalvás előtt állok elő általában a leghajmeresztőbb ötleteimmel.
Nem tudtam, hogy hol és mikor lesz ez a találkozó, és hogy egyáltalán hogyan is vágjak neki egy ilyen program szervezésébe, de tudtam, hogy most van itt az ideje. Hét éve írom a blogot, imádom, amit csinálok és szerettem volna személyesen is találkozni azokkal a nőkkel és anyukákkal, akik nap, mint nap követik a blogomat. Szerettem volna összehozni egy olyan barátságos hangulatú eseményt, ahol élőben is beszélgethetünk, ahol nem csak én ismerhetlek meg benneteket, de Ti is engem a blogon kívül.
Azt persze még álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyien eljöttök majd és kíváncsian várjátok majd a személyes találkozást velem...
Vágjunk bele a szervezésbe...
Olyan ember vagyok, aki ha kitalál valamit, lehetőleg azonnal meg is akarja valósítani az elképzeléseit és ez nem volt másként a találkozó szervezésénél sem. Ahogy megszületett a gondolat, gőzerővel kezdtem el munkálkodni rajta. Szerencsére Tomi racionális oldala, ami sokszor nagyon jó hatással van rám, most is hasznos volt és jelezte, hogy adjak elég időt magamnak, legalább egy hónapot számoljak a szervezésre. Utólag kiderült, hogy nagyon igaza volt, mert napra pontosan minden teendőm be volt osztva és így szerencsére semmi sem csúszott el, semmivel sem kellett fejvesztve kapkodnom. Minden nap fordítottam némi időt a találkozó szervezésére, így az utolsó pár napban már csak az izgatott készülődésé volt a szerep.
A helyszín és az időpont szerencsére pár napon belül rám talált, hála egy anyukás Facebook csoportnak, ahol korábban is nagyon sok segítséget kaptam.
Olyan helyet kerestem, ahol a gyerekek és anyukák egyaránt jól tudják érezni magukat, de lehetőségünk van a gyerekektől külön is leülni és beszélgetni, miközben fél szemmel azért rájuk is pillanthatunk. A Kacifánt bölcsi és játszóház minden elvárásomat felülmúlta a szuper barátságos légkörével, a rengeteg játékkal, a felszereltségével, a pihe puha padlóval amin egész nap mezítláb mászkálhatott kicsi és nagy és a 2 csoportszobának hála, amiben bár vegyesen volt gyerkőc és anyuka, de elegendő teret adott a játékra és a beszélgetésre is.
Miután a Hol? és Mikor? kérdéseket kipipálhattam a szervezésben, bevallom egy kicsit elakadtam. Mivel nem szerveztem még korábban ilyen eseményt, fogalmam sem volt, hogyan vágjak bele a program menedzselésébe, milyen ajándékok legyenek, azokat honnan szerezzem be és mi legyen a program azonkívül, hogy beszélgetünk és játszunk abban a három órában, amíg tart a találkozó.
Ekkor hívtam fel Szilvit (FeMini Box), aki marketinges ismereteinek hála egy másfél órás brainstorming után, jó pár hasznos tanáccsal ellátva, megadta a további lendületet a szervezéshez.
megjegyzés: A szervezés egy hónapja alatt nagyon sokszor szerettem volna a bátortalanságom és a félelmeim miatt meghátrálni. Rengetegszer meg kellett erősítenem magamat, hogy akkor se adjam fel, ha a dilemmáim olykor el is bizonytalanítanak. Ha nem vágtam volna bele, sohasem gazdagodtam volna olyan élményekkel, amelyeket a találkozótól és az ott megismert emberektől kaptam.
A találkozó Facebook és Instagram beharangozása után a félelmeim szépen lassan kezdtek a háttérbe szorulni, hiszen már az első nap nagyon sokan jelentkeztek, hogy szeretnének eljönni a rendezvényre és végül maximális létszámmal (30 fő+gyerekek) gyűltünk össze, ami számomra nagyon nagy sikert jelentett. Nagyszerű élmény volt ennyi emberrel személyesen is találkozni és beszélgetni. Különösen nagy megtiszteltetés volt, hogy blogger és vállalkozó anyukák is részt vettek az eseményen úgy, mint The Life with Mimi vagy a Mamiság blog és Schatz kicsi kincseim blogger anyukái és az Anyaparadicsom vagy a Baby Chameleon mamijai.
A program...
Az harapnivalók elfogyasztásán és az ismerkedésen túl szerettem volna, ha a résztvevők a találkozóról olyan útravalóval indulhatnak majd haza, ami megerősíti bennünk azt, hogy nincsenek egyedül vagy éppen egy kis motivációt ad nekik. Ezek a pontok a blogom mozgatórúgói is, így a találkozón is fontosnak tartottam, hogy helyet kapjanak ezek. Két interaktív kerekasztal beszélgetés keretein belül csevegtünk a részvevőkkel a tökéletlen anyaságról Csontos Eszter pszichológussal (Borsmama), majd Örs-Korényi Szilvivel (FeMini Box) az anyaság és a karrier kapcsolatáról. Nagyon örültem, hogy a beszélgetés közben többen bekapcsolódtak a saját élményeikkel és gondolataikkal és így kialakulhatott egy párbeszéd a résztvevők között, amelynek segítségével jobban megismerhettük egymást.
Ajándékok, díszítés, fotózás és harapnivalók...
Talán az egyik kedvenc részem a szervezésben a "különleges kiegészítők" beszerzése és leszervezése volt.
Azt az első pillanatban tudtam, hogy a rendezvény pillanatainak megörökítésére egy szintén blogger és egyben fotós anyukát, Patríciát (Farkas Patrícia Photograpy) szeretném felkérni és ezúton is hálásan köszönöm neki, hogy a szabadidejét rám áldozta és azonnal készségesen igen-t mondott a kérésemre. Szerintem nagyon hangulatosak lettek a képek és sikerült elkapnia jó néhány aranyos pillanatot az eseményről. Patrícia egy vlogjában is mesélt a találkozóról ezt ITT nézhetitek meg.
A díszítést nem álmodtam meg előre, egyszerűen bementem a Pepco-ba és mindent megtaláltam a kellékek között, amire szükségem volt. Így kerültek az asztalokra unikornisos vidám papír poharak és tányérok, színes szívószálak és vidám pom-pomok. A nassolni valók mellett a saját képkereteim és betűtábláim kaptak helyet dekorációként, amelyeken a blog életéből jelenítettem meg képeket és üdvözlő feliratokat. A díszítések mellett elhelyeztem egy emlékkönyvet is, amibe nagy örömömre többen is megírták az élményeiket és üzeneteiket az eseménnyel kapcsolatosan. Ezeket nagyon jól esett itthon még egy kicsit fáradtan elolvasni és a jövőben is biztosan sokszor elő fogom venni ezeket a sorokat, ha egy kis erőre van szükségem.
A helyszínre személyesen két nappal az esemény előtt jutottam el, amikor rájöttem, hogy nem lesznek székek, amire leülhetnénk a beszélgetések ideje alatt. Ekkor jött az ötlet, hogy az amúgy is puha padlón rendezzünk pikniket, amihez a saját és a húgom plédjeit valamint a párnáinkat használtuk. Ez jó ötlet volt, mert sokkal családiasabb és barátibb lett a helyiség, ahová leülhettünk csevegni.
A harapnivalókat Tomival közösen szereztük be és pogácsán valamint a rágcsákon kívül gyümölcsökkel, a gyerekek nagy barátjával kölesgolyóval és a blogról is jól ismert, híres banános-csokis muffinnal is készültem, amit a találkozó előtti napon élőben készítettem el az Instagram-on.
Az ajándékcsomagokat úgy szerettem volna összeállítani, hogy az általam is kedvelt és már jól bevált termékek kerülhessenek bele. A visszajelzések nagyon pozitívak voltak ezzel kapcsolatosan, amikor megkerestem és megkértem a cégeket, hogy támogassanak az elképzelésemben, így állt össze egy szuper meglepetés csomag a DM, a PEPCO, az Anyaparadicsom, a Zenzero, a Baba Patika magazin és Somogyiteklart/ Teki jóvoltából, amiben minden anyuka és gyermeke talált magának valami klassz dolgot a sminkek vagy éppen a színező képében.
Most ti is nyerhettek egy ajándékcsomagot, amivel a találkozón megleptem a vendégeket, jelentkezni ITT és ITT tudtok érte!
Az én szememmel...
A találkozó utáni pár órában nem éreztem semmi mást csak azt, hogy valami légüres térben lebegek, ahol sok-sok öröm halmozódott fel. Fáradt és éhes is voltam, hiszen a találkozó előtti napokban már nagyon izgultam (nagyjából annyira mint az esküvőm előtt) és aznap két kávén kívül nem is nagyon bírtam mást fogyasztani, de borzasztóan boldog voltam, bár még ezt akkor nem tudtam szavakba önteni.
A blog követőinek száma napról-napra gyarapszik és előfordult már, hogy néhányan felismertek utcán vagy boltban, nagyon meglep és egyben zavarba is hoz, hogy ennyien kíváncsiak vagytok arra, hogy milyen ember vagyok a való életben és eljöttök meghallgatni a mondandómat is. Bármennyire furcsa és megszokhatatlan érzés ez, nagyon örülök neki. Örülök, hogy ennyien itt vagytok körülöttem és ilyen jó fejek vagytok!
Volt aki a találkozón megköszönte hogy inspirálom, volt aki elismerését fejezte ki, amiért ilyen ügyesen vezetem a blogot és a találkozót is megszerveztem és volt, aki tanácsot kért tőlem. Mind, mind olyan jól eső bók, amit nem tudok elégszer megköszönni. Továbbra is úgy gondolom, hogy nem csinálok különöset, csak azt, amit teljes szenvedéllyel és elhivatottsággal szeretek, de természetesen az elismerés nagyon sokat jelent nekem ezzel kapcsolatosan.
Úgy érzem, hogy minden úgy sikerült a blog első találkozójával, ahogy megálmodtam és elterveztem. Minden rendben ment és a tapasztalataim valamint a visszajelzések alapján úgy gondolom, hogy mindenki jól érezte magát. A gyerekek, anyukák és a három apuka is, akik részt vettek az eseményen (nekik nem mellesleg minden elismerésem, amiért a párjaik oldalán bevállaltak egy ilyen nagyon nőcis programot).
Írhatnék még bővebben arról, hogy milyen nagyszerű érzés valóra váltani egy álmot, milyen szuper látni annak az eredményét amiért megdolgoztam, milyen nagy öröm, amikor támogatnak és segítenek ebben a munkába és milyen fergeteges, amikor összejön sok-sok nő és anyuka, akik mind jót beszélgetnek, megosztják a gondolataikat és talán egy kicsit ki is kapcsolódhatnak. Nagyszerű ezt látni és átélni. Biztos vagyok benne hogy sokáig erőt és motivációt fog adni ez az élmény.
Most egy kicsit pihenek és feltöltődök, aztán jöhet a következő felvonás!
Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!
0 megjegyzés
Tetszett a bejegyzés? Örülök, ha megosztod velem a véleményed!