Babaház a fa alá! / Így készült Sára és Dorka DIY ajándéka /
by
Fanni
- december 26, 2018
Tavaly egy nagy bevásárlásunk alkalmával a gyerekjátékok között igazi kincsre bukkantunk. Kis dobozokban nagyon szép, fából készült babaszoba bútorok lapultak, amelyek rögtön elcsavarták a fejünket. Először csak három szobányi bútort vettünk meg, hogy majd jók lesznek egyszer, de a nagyon kedvező áruk miatt Tomi még zárás előtt visszarohant a boltba és megvette a maradék két szobát is. Mikor a lányok lefeküdtek aludni és kibontottuk a dobozokat, úgy forgattuk az apró hintalovat, bölcsőt, zuhanykabint és kanapét tágra nyílt szemekkel, mintha mi is gyerekek lennénk. Tudtuk, hogy egy év múlva a lányok babaházat kapnak ajándékba. Nem is akármilyet!
Mert bár babaházat ma már nagyon sokfélét és szépet kapni, mi eldöntöttük, hogy ezt a házat mi magunk fogjuk elkészíteni. A bútorok szépen, csendben lapultak a szekrény mélyén -majdnem egy teljes évig - és várták, hogy elkészüljön végre az új otthonuk.
Időközben - teljesen váratlanul - úgy alakult, hogy mi is találtunk egy új otthont. A lakásvásárlásunk és a költözésünk közepetette egyáltalán nem voltunk benne biztosak, hogy el tudjuk majd készíteni a házat, de egyik este, amikor a lányok már szuszogtak a szobájukban, hatalmas háztartási csomagolókkal borítottuk be a nappalinkat és elkezdtünk méregetni és tervezgetni.
Kipakoltuk az összes apró bútort és nézegettük az arányokat, majd felrajzoltuk a szobák helyét a papírra. Tudtuk, hogy egy viszonylag nagy házat kell készítenünk, ahol a lányok kényelmesen elférnek majd mind a ketten, hogy a játék békés legyen. Tomi ezután beszerezte a natúr fenyőpolc lapokat az egyik építőipari áruházból, amiből a házat szerettük volna készíteni.
Majd jött a költözés. A lányok elkezdték az ovit. Rohantak a napok és közeledtek az ünnepek.
A sok teendőnk közepette én egy kicsit le is mondtam már a házról, aminek a teveit úgy őrizgettem az íróasztalom fiókjában, mintha a legértékesebb papírjaim lennének, de Tomi nem adta fel, így pár nappal az ünnepek előtt bezárkózott a műhellyé alakított garázsba és nekilátott a fúrásnak és faragásnak.
Tökéletesen kikapcsolta, hogy alkothatott és bár ezelőtt még sohasem csinált ilyet, olyan ügyesen összerakta két nap alatt a komplett házat, hogy azon szerintem még Ő maga is meglepődött. Persze időközben ez az egész munka tökéletes indokot szolgált arra, hogy még több szerszámot és egy gépet is beszerezzen, de amilyen elhivatottságot láttam az arcán csak mosolyogni tudtam ezen.
Néha kupaktanácsot tartottunk egy-egy részlet megbeszélésére, ilyenkor fázósan álltam a garázsban és azon diskuráltunk, hogy milyenek legyenek az ajtó nyílások és legyen e padlása a háznak. Olyanok voltunk, mint két összeesküvő, akik közös tervet szőnek titokban. Tavaly is nagyon izgalmas volt a lányok ajándékán együtt dolgozni, de idén a meglepetés nagysága miatt még izgatottabbak voltunk.
Amikor már a tető is felkerült éreztem, hogy ennek nagyon-nagyon fog örülni Sára és Dorka. Mivel idő szűkében voltunk, úgy döntöttünk, hogy a színeket és az egyéb kiegészítéseket rábízzuk a lányokra és közösen beszéljük majd meg velük. A ház szerintem natúr színben is nagyon szép, de a lányok a fehér és rózsaszín árnyalatokra szavaztak utóbb, így a festés, a belső világítás és a tapéták még hiányoznak.
Eredetileg terveztünk hátlapot a háznak, de a kivitelezés során arra jutottunk, hogy sokkal kényelmesebb lesz Sárának és Dorkának úgy játszani benne, ha nyitott a két oldala, így mind a ketten birtokolhatnak egy-egy oldalt, ami a testvéri béke megőrzésében is sokat segít!
Mikor megterveztük a házat szerettem volna, ha a természetes anyagokból készült kiegészítők vonalát megőrizhettük volna, így a következő nagy kérdést az jelentette, hogy milyen babák lakjanak a házikóban.
Ismét nagy segítségemre voltak a hazai alkotók, így találtam rá Nikire az Aninor Dolls alkotójára, aki waldorf babákat és figurákat készít puha gyapjúból és természetes anyagokból. Az elképzelésem nem volt mindennapi, de Niki bátran vállalta, hogy a babaházba készít nekünk két 9 centis babát, ami számára is egy teljesen új feladat volt, hiszen a figurák, amiket alkot, sokkal nagyobb méretben készülnek. Nagyon hálás vagyok Nikinek, hiszen a kész babák minden várakozásomat felülmúlták és tökéletes kiegészítői lettek a háznak valamint lányok is nagy szeretettel fogadták őket. Mindenképpen nézzetek be az Aninor Dolls Facebook oldalára, ha szeretnétek látni, milyen kedves és szerethető babákat készít Niki!
Eljött aztán a nagy nap! A lányok már tűkön ültek és mintha megéreztek volna valamit, mert folyton ki akartak kukucskálni a garázsba, ezért azt mondtuk nekik, hogy nem szabad kimenni, mert a Jézuska ott várakozik. Persze ettől meg még inkább ki akartak lesni, de szerencsére erre a meglepetésre most nem derült fény idő előtt!
A délutáni alvásukból felébredve várta őket a pléddel leterített ajándék, ami megmagyarázza a két roppant kócos, de nagyon boldog kislányt a fotókon. De azt hiszem a meglepetésünk végül célba ért, mert Dorka olyan örömtáncot járt, amitől aranyosabbat és meghatóbbat még nem igazán láttam, majd egész délután elmerültek a babaház adta játékban, így volt alkalmunk párszor meghallgatni, hogy hogyan indulnak reggelente a napjaink, miket mondanak egymásnak a pici Dorka és Sára babák, amikor oviba mennek és hogyan mondják, hogy: Szeretlek! Vigyázz magadra!
A blog Facebook oldalán és az Instagram-on időről-időre megosztok veletek apró részleteket az életünkből a lányokkal közös mindennapjainkról, figyeljetek és kövessetek ott is, ha van kedvetek!
Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!
