Én már csak azt akarom elhinni, hogy elég vagyok! / Hazai alkotók 9. /
Elgondolkodtatok már azon, hogy életünk során mennyi címkét ragasztanak ránk vagy éppen mi önmagunkra? Bevallom én is kaptam már eleget és találtam is ki magamnak ilyen szavakat, legtöbbször a tükör előtt állva, amikor kamaszként sehogy sem voltam kibékülve önmagammal.
Amikor éppen kezdtem megbékélni magammal és a testemmel, olyan hatalmas változás köszöntött az életemben, ami teljesen felforgatta azt, amit addig gondoltam magamról: ANYA lettem! És azóta nem csak magamról tanultam sokat, hanem arról is, hogy mennyit számítanak azok a címkék, amit mások tűznek az emberekre. Hiszen számomra a mai napig vannak olyanok, amiket boldogan és büszkén viselek és olyanok is, amelyek gyengítenek vagy elszomorítanak.
Ezek a szavak sokszor láthatatlanul úgy állandósulnak az ember életében, mintha csak azok határoznának meg bennünket. Mit gondolnak mások, mit mond rólunk a környezetünk? Bármennyire szorgalmasan igyekszünk kizárni a külvilág véleményét mégis hatással van ránk. A közösségi média robbanásával pedig ezek dolgok még fontosabbak lettek.
Egy olyan világban élünk, ahol az interneten bárki szabadon véleményt formálhat, ami ha belegondolunk nagyszerű lehet, hiszen hol máshol tudnánk ennyire széles körben megosztani a gondolatainkat a nagyvilággal, de számtalan veszélyt is rejt magábban. A negatív kritikák, a romboló vélemények kezdenek elterjedni, egyfajta divatja lett annak, hogy ismeretlen emberek (akár arc és valódi név nélkül) bármikor és bárkinek megmondják a véleményüket bele sem gondolva azok következményeibe.
Bevallom, hogy régebben nagyon rosszul viseltem a negatív kritikát és az olyan kommenteket, amelyek jogtalanul ítéltek/meg egy fél szavamból vagy mondatomból. Bloggerként pedig még inkább találkozom ezekkel, hiszen bepillantást engedek az életünk egy részletébe, a mindennapjaimba és megosztom a véleményemet sok olyan dologgal kapcsolatosan, ami foglalkoztat, így hát természetesen, hogy ez nem lehet szimpatikus mindig mindenkinek. Olykor én is céltáblájává váltam a negatív kritkáknak, mert sokan úgy gondolják egy blogger/vlogger ezt vállalja. Én pedig nagyon sokáig azt hittem mindenképpen be kell bizonyítanom ezeknek a véleményeknek ellenkezőjét, ezért egy sor olyan gátlásom és dilemmám született, amelyek miatt nem tudtam igazán önmagamat adni.
A való életben is előfordult, hogy olyan kritikát kaptam, amiről bár tudtam, hogy nem igaz, mégsem tudtam megszólalni, csak a gyomrom ugrott össze és azon igyekeztem, hogy a könnyeimet ne lássák. Nem volt kapaszkodóm ahhoz, hogy csak nevessek ezeken és ne számítson, hogy ne ezek határozzanak meg.
S bár sokáig tartott és nem volt egyszerű, de az évek alatt megtanultam, hogy vélemény, címkék és kritikák között egy nagyon fontos különbség van! Hogy kitől érkezik? És persze nagyon nem mindegy hogyan fogalmazzák meg.
De ki adja vissza egy-egy címke vagy negatív kritika után az önbizalmunkat, ki ad megerősítést abban, hogy egy-egy jogtalanul kapott megjegyzés után
Úgy gondolom, hogy a család és a barátok sokat tudnak segíteni ilyen helyzetekben - én például rendszeresem a férjemmel beszélem meg ezeket, hiszen Ő ismer a legjobban -, de sokszor segít, ha a tükörbe nézve erőt adó mantrákkal emlékeztetem magamat arra, hogy ne hagyjam, hogy mások véleménye határozzon meg vagy vegye el az önbizalmamat.
A T'aan Jewelry különleges és egyedi ékszerei azért hívták fel magukra a figyelmemet, mert egy különleges üzeneteket is hordozhatnak a tulajdonosaik számára, amelyek a hétköznapokon megerősítést nyújthatnak. Eddig is voltak olyan ékszereim, amiket kifejezetten azért szerettem viselni, mert erőt adtak, de Edit alkotásait látva tudtam, hogy szeretném viselni egy-egy ékszerét, így ma már egy "Wild at heart" feliratú karkötő és egy "I am enough" szavakkal diszített nyakláncom is van már tőle. Szerettem volna, ha ti is jobban megismeritek Őt és az ékszereit!
Hogyan született meg a T'aan Jewelry?
Már korábban is készítettem ékszereket, de akkor egy sokkal egyszerűbb módon, más technikákkal, kizárólag bizsu alapanyagokból. Később volt egy kis szünet, de mindig úgy éreztem, hogy ez egy olyan terület, amivel szívesen foglalkoznék, mindig ott motoszkált a fejemben az újrakezdés. Csak azt nem tudtam, hogyan lehetne egyedi, hogyan találhatnám meg azt a stílust, ami rám jellemző. Úgy döntöttem, megvárom, amíg az élet hozza a lehetőséget és az ötletet és így is lett. Rátaláltam erre a technikára, amit angolul 'metal stamping-nek hívnak és itthon kevesen ismernek, kevesen dolgoznak vele. Sokan azt hiszik, gravírozva vannak az ékszerek, de ez egy tradicionálisnak mondható technika, és erre alapozva kutattam fel minőségi alapanyagokat. Ez egy hosszú folyamat volt, mire megtaláltam azokat a (külföldi) gyártókat, ahonnan a mostani gold filled és sterling ezüst alapanyagaim vannak. Aztán jött a technika gyakorlása, az alapanyagok tesztelése és az utolsó löket egy konzultáció volt, ahol megerősítést kaptam, hogy ez egy jó ötlet, ami működhet. Így belevágtam.
A T'aan név pedig szintén csak úgy szembejött velem, de tökéletesen leírja, amit képvisel a márka. Ez egy jukaték-maja szó, azt jelenti, kommunikáció, üzenet, beszéd, benne van a tradíció, az, hogy minden ékszer egy üzenetet hordoz és időtálló.
Mi inspirál az ékszerek elkészítésénél?
Az egyszerű formavilág inspirál, ugyanakkor minden ékszer modern és egyedi a maga egyedi üzenetével. Olyan ékszereket szeretek készíteni, amiket akár minden nap lehet hordani és megállják a helyüket egy hétköznapi viselettel, de tökéletes kiegészítői lehetnek egy csinosabb, irodai viseletnek is. Eddig az alapanyagokra fókuszáltam, most nemsokára jönni fognak színesebb, ám még mindig a hétköznapokba illő darabok egy őszi kollekcióban. Igazából mindenki ékszere egyedi lesz, azzal a felirattal, ami számára jelent valamit, üzenetet hordoz, ezért főként ezen van a hangsúly.
Melyek voltak eddig a legkülönlegesebb ékszereitek, amit készítettetek?
Számomra minden ékszerünk különleges, mert kicsit részese lehetek a megrendelő személyes kötődésének a készülő ékszerhez. Formavilágában és lehetőségeiben most a 3D medál a legkülönlegesebb számomra, mert mind a 4 oldala feliratozható, és volt akinek az egész családja rákerült. Ékszerben is kifejezésre került az a szoros kötelék, ami a családtagok között van, tulajdonképpen számomra (és remélem a megrendelő számára is) képviselte az összes emléket és a szeretetet ami összeköti őket.
Vannak olyan kérések is, amikor valamilyen mantrát, valamilyen pozitív gondolatot kérnek az ékszerekre. Ezeket is nagyon szeretem, itt volt már olyan, amikor már kész ékszert kértek, pl "Légy Te a változás", vagy "wife.mom.boss" felirat. De volt olyan is, amikor egyedi kérést teljesítettünk, pl "Te vagy a Nap", Légy Önmagad". Szerintünk egy ékszer is segíthet átlendülni egy nehéz napon, vagy megváltoztatni egy élethelyzetet, ha ilyen pozitív és a megrendelő számára valamit jelentő üzenetet hordoz, amire minden nap ránézhet.
Talán sokszor azt gondolnánk, hogy a leírt szavaknak nem tudnak annyit ártani, hiszen nem szemtől-szembe kapja a címzett, pedig ugyanannyira tudnak építeni és rombolni is, mint a kimondottak.
Én hiszek a pozitív üzenetek erejében. Nem csak azokban, amiket magunknak mantrázunk nap, mint nap, ha egy nehéz időszakban járunk vagy különlges kihívás adódik az életünkben, hanem egymás megerősítésében is. Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak megvan a saját üzenete, ami átsegít minket egy néhéz időszakon, ami erőt ad a hétköznapokon.
A címékről pedig még annyit, hogy ezentúl szeretném én eldönteni, hogy milyen címkéket viselek magamon. Szeretném, ha nem mások határoznák meg, hogy milyen vagyok vagy éppen nem vagyok. Szeretném elhinni, hogy elég vagyok úgy ahogy vagyok, anyaként, feleségként, gyermekként, nőként.
A világ sokfélének láthat bennünket és sokfajta címkével ruházhatnak fel, továbbra is lesz olyan, aki félszavakból következtetéseket von le rólunk, de csak az számít, hogy a tükörbe nézve önmagunkat milyennek látjuk és mennyire szeretjük ezt a képet.
Ti mit godnoltok?
Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!
0 megjegyzés
Tetszett a bejegyzés? Örülök, ha megosztod velem a véleményed!