Egy gyerekes szülők vs. ikres szülők
Nem gyakran, de azért néha meg szokott fordulni a fejemben, hogy milyen lenne egy gyerekkel az élet. Elképzelni sem tudom, hogy mennyivel lenne esetleg egyszerűbb és könnyebb lejutni sétálni, gyorsabb pelenkázni és öltöztetni vagy ráérősebb és sokszor kevésbé káosz hangulatú az etetés. Az én agyam már két gyerekre van beprogramozva, mindenből kettőt, mindent kétszeresen és duplán csinálok.
Olykor, olykor -nehezebb napokon - előfordul viszont, hogy féltékenyen tekintek az egy gyermekes anyukákra. Nekik megadatik, hogy akkor és úgy csináljanak a babával mindent ahogy csak akarnak. Nem kell napjában többször is szembesülniük a dilemmával, hogy melyik gyermeket válasszák, még az olyan egyszerű helyzetekben is, hogy ki kerüljön ki előbb a kiságyból és nem szurkálja őket a lelkiismeret, ha összebújnak a babával, hogy: "Hékás ott a másik gyerek is! "
Félre értés ne essék, nekem ez így természetes és még, ha lehetne sem csinálnám vissza az ikres anyuka létemet, mert számomra ez így kerek, de ha a lányoknak nagyon nyűgös napjuk van, bizony megfordul a fejemben: "Bezzeg, akinek egy gyereke van, annak biztosan könnyebb!"
Az elmúlt hétvégén viszont rádöbbentem, hogy legyen szó egy gyerekről vagy kettőről, a gyermeknevelés sehol sem egyszerű feladat.
Látogatóban voltunk egy közeli házaspár barátunknál a hétvégén, akik újdonsült szülei egy két hónapos kisfiúnak. A lányokkal mostanában sehová sem egyszerű elindulni, és olyan szeszélyesek ketten együtt, mint Scarlett O'hara az Elfújta a szél-ben, ezért kicsit aggódtam a vendégség miatt. Csodák csodájára, nagyon aranyosak és barátságosak voltak még a szeparációs szorongás okozta idegenektől való félelmük sem mutatkozott. Olyan boldog voltam, hiszen ez volt talán az első kiruccanásunk, a gyerekek számára idegen helyre, amikor nem izgultam magamat agyon azon, hogy mikor fog valamelyik lánynál elszakadni a cérna. (Az izgulásomnak megvan az előtörténete, hiszen nem voltam én mindig ilyen "ráfeszülős" anyuka, de erről később mesélek majd Nektek!)
Míg a lányok a földön játszottak, mi négyen "kezdő" szülők, a megérkezésünk után pár perccel, már a "csontvázakat" szedtük ki a szekrényeinkből, hiszen kiderült, mindannyiunknak vannak olyan dolgai a gyermekneveléssel kapcsolatosan, amin aggódunk, rágódunk, amit félünk bevallani vagy megkérdezni és mindannyian úgy lavírozunk a nehéz helyzetekben ahogyan legjobb tudásunk engedi.
Rájöttem, hogy az altatás sehol sem egyszerű dolog, a sírást egyik szülő sem bírja sokáig idegekkel és mindannyian azonnal próbálunk valamilyen megoldást találni, ha a baba sír, akár bármi áron, mert csakis a végeredmény számít, hogy újra meghitt és békés legyen a légkör.
Nem csak két gyerekkel fájhat a háta és szakadhat le az oldala az embernek, hiszen, ha a baba legkedvesebb alvóhelye a válladon van, bizony egy gyermekkel is megerőltetőek lehetnek a hétköznapok, mert azt tudjuk, hogy az alvásért mindent, de mindent fel tudunk mi anyák (és sokszor az apák is) áldozni.
Mindannyian próbáltunk már ki jól bevált szereket hasfájásra és fogzásra, reménykedve, hogy hatnak, hiszen néha ezek az utolsó mentsváraink.
Mindannyian küzdünk, hogy a babakocsi és a baba holmijai beférjenek a csomagtartóba, s végül mindannyian arra a következtetésre jutunk, hogy vagy kisebb babakocsit kell venni, vagy jövőre új autót, hiszen így nem lehet közlekedni.
Összességében mi anyukák és apukák, legyen bármennyi gyermekünk, bár elolvasunk rengeteg könyvet és cikket a babák és gyerekek működéséről, végül mindig próbálunk a legjobb belátásunk szerint cselekedni, az ösztöneikre hallgatni és túljutni valahogy a nehéz helyzeteken. Ha egy gyerek sír, ha kettő az sosem lesz egyszerű és egy kakis pelus is jelenthet ugyanannyi kihívást, mint két koszos lecserélése.
Mindannyiunknak stresszes, fárasztó és néha kilátástalannak tűnhet a gyermeknevelés, de ugyanúgy tudunk örülni bepárásodott tekintettel, ha a gyermekünk ránk kacag vagy mosolyog, hiszen már ez az egy pillanat is feledtetni tudja velünk a sok nehézséget és próbatételt, mert egy vagy két gyerekkel, de létezik ez a varázslat.
Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!
0 megjegyzés
Tetszett a bejegyzés? Örülök, ha megosztod velem a véleményed!