Anyabőrben blog: Lily Gardrobe

Így készülj a kismama fotózásodra! / Egy kismama fotózás őszinte kulisszái

by Fanni - március 04, 2020

A várandósságom 39. hetébe lépve egyre többször érzem úgy, hogy a várakozás egy olyan álomvilágba repít, ahol csak én vagyok és a megszületésére már igencsak készülődő gyermekünk. Persze ez nem jelenti azt, hogy egész nap ebben a különleges burokban létezem, hiszen két pörgős négyéves és az otthoni teendők mellett kevesebb időm jut most a nyugodt készülődésre, de igyekszem tudatosan várni azt a pillanatot, amikor 9 hónapnyi várakozás után a testem újra életet ad. A testem, amivel ezalatt az idő alatt sok mindent újra megéltem...

Míg az első várandósságom idején - rosszullétek ide vagy oda - teljesen át tudtam érezni a kismamákra sokszor jellemző "Kicsattanóan gyönyörűnek látom magamat!" érzést, most a második babavárás alkalmával - bár a rosszullétek hamar elmúltak és viszonylag aktív is tudtam lenni közben- többször küzdöttem önbizalom hiánnyal, állva a tükör előtt, olykor szörnyülködve, hogy mekkorára fogok még nőni?!

Pedig ennek az időszaknak értelemszerűen nem a diétáról vagy a testképünk megkérdőjelezéséről kellene szólnia és mégis sok kismama küzd hasonló dilemákkal a hormonoknak és a testi változások újdonságának köszönhetően.

És éppen ezért tudom, hogy sok kismama bizonytalan akkor is, ha kismama fotózásról van szó, hiszen ezekhez a képekhez szükség van az önizalomra, hogy kicsit intimebb hangulatban elkészüljenek a képek, ahol olykor megvillannak azok a testrészeink, főleg a pocakunk, amelyeket ebben az időszakban nem biztos hogy szívesen mutogatunk a "nagyvilágnak".

Bevallom, így voltam ezzel én is. Sokat vacilláltam, hogy a családi babavárós képeken túl ez alkalommal szeretnék-e magamról kismama fotókat, hiszen tisztában voltam vele, hogy a hasamon már ott virítanak az első várandósságom ideje alatt szerzett lila csíkok, a combomon a narancsbőr és a lábaim is jócskán vizesednek már. Őszintén bevallom, nem igazán azok a romantikus összetevők, amikkel én kamerák elé szerettem volna állni.

Aztán valahogy - ahogy a legtöbb hajmeresztő és váratlan ötletem megszületik - egyik este mégis azt vettem észre, hogy levelet fogalmazok a Lily Gardrobe csapatának, akiket régóta csodálattal figyeltem már a Facebook-on. Végül pedig azt kell mondanom, hogy ezt a döntésemet abszolút nem bántam meg!

"Az első várandósságom idején és ez alkalommal is úgy éreztem, hogy a végső pontot a testi-lelki készülődésben a kismama fotózás adta meg a számomra, amikor is olyannak láthattam magamat, mint a várandósságaim idején csak nagyon ritkán, hiszen egy teljes és nyugodt nő tekintett vissza rám az elkészült képekről."

A fotózást februárra beszéltük meg Tündivel, éppen arra a hétre, amikor beléptem a bűvös 35. hétbe. Mivel a lányok annak idején pont ezen a héten születtek, ezért részemről nagy volt az izgalom, hogy eljutok-e a fotózásra, de szerencsére, és mint utólag kiderült a kisfiúnk köszöni szépen nagyon jól elvan odabent az anyukája igencsak aktív és örökmozgó életmódja ellenére is, így egy nagyszerű napot töltöttünk a képek elkészítésével, amitől olyan plusz energiákkal és önbizalom bombával tértem haza, ami azóta is velem van, amikor csak ránézek a képekre.

Egy borús, esős napon indultam el korán reggel az NDustrial studióba és nagy könnyebbséget jelentett, hogy a Lily Gardrobe csapata nem csak a csodás képekről, de ruhákról, sminkről és hajról is gondoskodik, így nagy könnyebbséget és lelki megnyugvást jelenett nekem, hogy aznap reggel nem nekem kelett a már igencsak nagy pocakommal kísérleteznem a tükör előtt, imádkozva, hogy mire odaérek a fotózásra még legalább a szemfestékem a helyén legyen.

Bús Lilla és Sörös Enikő, amúgy is olyan sminket és frizurát alkottak nekem,hogy először el sem hittem, hogy tényleg magamat látom viszont a tükörben, aztán megállapítottam, hogy legutóbb talán akkor voltam legutóbb ilyen szép, amikor az esküvőmre készülődtem!

A Lily Gardrobe csapata Szegeden egy hangulatos stúdióval, gyönyörű ruhákkal, sminkessel és fodrásszal vár benneteket, de gyakran Budapestre is szerveznek fotózásokat.

A fotózásra Tündi több ruhával is készült nekem és bár nem beszéltük meg előre, hogy melyek legyenek ezek, de nagyon jó érzékkel eltalálta, hogy mik tetszenének, hiszen több pasztel és csipke darab is felkerült a fogasra. Végül 5 darab ruhát választottunk, ami kicsit több, mint egy átlag kismama fotózáson, de őszintén szólva egyikünk sem tudta eldönteni, hogy a csipke csodákról vagy a vibráló tavaszias színű darabokról mondjunk-e le, így megbeszéltük, hogy annyi ruhát fogok felvenni a kiválasztottak közül, amennyi jól esik és amit energiával is bírok.

Bár mindegyik ruha nagy kedvencem lett és különböző arcaimat mutatták meg, azt hiszem a legkedvesebbek számomra az ezüst tüll ruha (lásd fent), ami nekem kicsit Jane Austen korát idézte (bevállalósabb verzióban) és a sellő csipke darab lett a kedvencem. Az hiszem ez a képeken is látszik, hiszen ezekben a ruhákban készült fotók lettek az elsődleges kedvenceim a sorozatból.

Bár annyira belelendültünk a fotózásba, hogy végül tovább tartott, mint terveztük, de érdekes módon egyáltalán nem fáradtam el és nem is volt megerőltető a számomra az öltözködés és a képek elkészítése. Időközben többször megálltunk pihenni, leülhettem és kinyújtóztathattam a tagjaimat, ami a nagy pocakomnak köszönhetően nagyon sokat segített abban, hogy végig jól érezhessem magamat.

A Lily Gardrobe-os lányok pedig végig odafigyeltek rám és az igényeimre. Egészen a kezdeti feszültségem és zavarom feloldásán át azt is szem előtt tartották, hogy mindig legyen a kezembe két fotó elkészülése közben innivaló vagy rágcsa, ami nagyon jól esett, mert én biztosan elfeledkeztem volna ezekről még várandósságom ellenére is a nagy izgalomnak köszönhetően.

Azon túl, hogy kaptam egy gyönyörű sminket és olyan frizurát, amivel egy igazi hercegnőnek érezhettem magamat és olyan ruhákba bújhattam, amelyek nem csak a pocakomat, de a nőiességemet is kihangsúlyozták, nagyon fontos volt a számomra, hogy Tündi profiként instruált abban, hogyan mozdítsam a karomat vagy tartsam a testemet és olyan pillanatokat kapott lencsevégre, amelyek a legjobbat hozták ki belőlem.

Ha kismama fotózásra készülsz:

1. A fotózásra vigyél magaddal:

Testszínű (lehetőleg pánt nélküli) melltartót.
Testszínű (lézervágott) bugyit - Ne lepődj meg, ha a fotós az esztétikusabb képek elkészítése miatt esetleg megkér, hogy a bugyit egyes ruhák alól vedd le a fotózás idejére! Hidd el bármilyen hihetetlennek is tűnik ez a kérés, de a ruhák sokkal szebben fognak állni és kinézni a fotókon, ha nem látszódik az alsóneműd vonala alattuk.
Nude magassarkút - de ha ez kényelmetlen, akkor lehetsz mezítláb is, ez nem fog rontani az összképen és sokkal konfortosabb is így fotózni!

2. Legyen nálad innivaló és egy kis rágcsa.

3. Ha nem a pároddal érkezel a fotózásra, kérd meg egy barátnődet vagy testvéredet, hogy kísérjen el segítőként a fotózásra. Így egyszerűbb lesz feloldódnod és bármilyen segítségre lenne szükséged neki nyugodtan szólhatsz majd.

4. Ha úgy érzed, hogy pihenned kell, akkor nyugodtan jelezd ezt a fotósnak és tartsatok szünetet.

5. Egyes fotósoknál és stúdiókban van lehetőség sminkes és fodrász szolgáltatások igénybevételére. Ne habozzatok kérni ezeket, hiszen ebben az időszakban (is) megérdemeltek egy kis kényeztetést és törődést!

6. Biztos vagyok benne, hogy a fotós és a segítői is azon lesznek, hogy a lehető legjobban érezd magad és minél hamarabb feloldódj a helyzetben. Próbálj meg lazítani és kikapcsolódni, még akkor is, ha számodra ismeretlen terep a fotózás.

De legfontosabb tanácsom kismamaként az lenne számotokra, hogy ne féljteket megörökíteni ezeket a pillanatokat és belevágni egy kismama fotózásba, még akkor is, ha nem minden pillanatban vagytok kibékülve a változásba lévő testetekkel, mert a fotózás olyan enegiákat adhat, amit nem is gondolnátok, a fotókat visszanézve pedig örökre emlékezhettek majd azokra a napokra, amikor édesanyává váltatok.