Hogyan osztom be az időmet ikrek mellett?

Rengetegen kérdezik, találgatják, hogyan maradhat nekem a lányok és a napi teendőim mellett még blogolásra is időm? Őszintén? Sehogy!

Nincs bűvös igém, amivel még egyet varázsolhatnék magamból és nincs olyan szerkezetem sem, amivel megbuherálhatnám az idő múlását. Nincs titkom. Csupán próbálom a jól bejáratott napi rutint betartani, amivel eddig is sikerült léteznünk és túlélnünk. 

A pólóért köszönet a Life is T-shirt csapatának!

Mindezek mellett pedig hiszek benne, hogy az embernek tényleg arra van ideje, amire szeretné. Oké, néha keresztbe húzzák az ember eme számításait, de az estek nagy részében szerintem beválik.

Mikor megtudtuk, hogy ikreink lesznek a valahányadik gondolatom a sok kétségbeesett között az volt, hogy az időbeosztással kapcsolatos kihívásokat mindig is szerettem, most majd profi szinten űzhetem. És azt kell mondjam, hogy bár többet is el tudnék viselni szabadidőből, általában mindenhová el tudok jutni és meg tudok csinálni, amit szeretnék. Jártam télen tornázni, most futni fogok. El tudtam menni fodrászhoz, kozmetikushoz, barátnős mozizásra, és amikor kedvem van, akkor vásárolni és nézelődni is elmegyek. Ehhez persze nem csak az én tuti időmenedzsmentem tartozik hozzá, hanem a férjem és olykor anyukám segítsége is, akik lehetővé teszik ezeket az extrákat nekem.

Vannak napok, amikor minden flottul megy. A lányok vidáman kelnek 8-9 között és jól eljátszanak a közös reggelink után, míg én összepakolok, felöltözök és bekészítem az első mosást aznapra vagy takarítok gyorsan. Mivel éppen átállásban vannak a napi 2 alvásról 1 alvásra, az utóbbi időben át kellett szerveznem a menetrendünket, amiben ezentúl délelőttre esik a levegőzés és a játszóterezés. Az főzést pedig ebbe a programba még nem nagyon tudom beilleszteni. A napi 2 alvásos időszakban könnyedén megfőztem míg a lányok aludtak, majd evés után mentünk sétálni, de így, hogy az alvásuk ebéd utánra esik, nem nagyon tudok mellettük főzőcskézni. Másik probléma, hogy nem is hagynák, mert amint nekiállok valami hosszabb munkának a konyhában, azonnal jönnek és nemtetszésüket fejezik ki. Ez pedig nemcsak zavaró, hogy ilyenkor a lábamnál és a tűzhelynél elégedetlenkednek, de veszélyes is. Marad tehát az ebédvásárlás, ami nagy könnyebbséget jelent nekünk, nekem.

A sok kicsit sokra megy elvén minden nap reggel eldöntöm, hogy aznap milyen házimunkát szeretnék megcsinálni. Persze így úgy tűnik néha, mintha minden nap takarítanék és valójában nincs is másképp, mert a porszívó állandóan megy nálunk, ahogy a mosógép és a mosogatógép is. Utóbbiért amúgy abszolút hálás vagyok, a legjobb dolog volt, amit vásároltunk, amikor megtudtuk, hogy jönnek a lányok.

Közös munka

Egy nap nekem is csak 24 órából áll és ebből javarészt a lányokra fordítom az időmet. Ha ébren vannak szó sem lehet róla, hogy elővegyem a laptopot és pötyögjek, már azért sem mert, nem akarom teljesen elszigetelni magamat ilyenkor tőlük, másrészt akkor így néznének ki a bejegyzéseim: "dhnewodbhéoh2áődwédhcbfueőfgfőp9gfw" mert biztos részt akarnának venni a gépelésben. Szóval akkor írok, blogolok és csinálok minden "én idős" dolgot, amikor alszanak. Nappal 1,5 - 2 órában (amiből szintén lejön azoknak a házimunkáknak az ideje, amit nem tudok elvégezni, ha a lányok ébren vannak, pl.: felmosás) vagy este 8 után. Ilyenkor eldönthetem, hogy pihenek vagy a hobbimnak szentelem e az időmet. Mivel számomra a blogolás és az azzal való munkák kikapcsolódást jelentenek, így esténként, ha elcsendesedett a lakás, egy sorozat mellett szoktam leülni írni. Sokszor előre megírok bejegyzéseket vagy fotózok a blogra, így minden másnap marad időm az olvasásra és egyéb kikapcsolódásra is. Ezt amúgy a lányok érkezése előtt is így csináltam, szóval nem sokat változott, mióta ők itt vannak. A blogos sajtóeseményeken az utóbbi időben amúgy sem sűrűn vettem részt, mert mindig furcsán zavarban érzem magamat az ilyen alkalmakon. Amúgy könnyen barátkozok és beszélgetek emberekkel, ilyen helyeken viszont mindig nagy gondban vagyok, ha erről van szó. Ennek ellenére szeretnék a lányok mellett is eljutni pár rendezvényre, ahol más bloggerekkel és a cégekkel is találkozhatok, de jelenleg nem ez a legfontosabb számomra, ennek hiányát pedig így nem is érzem.

Ugye mondtam, hogy nincs nagy titkom? Csak egy kis előre tervezés és némi plusz idő ráfordítás, ami a gyakori feszített tempó mellett szinte kötelező, ahogy írtam is, a túléléshez.

Viszont vannak napok, amikor a lányok nyűgösek és fáradtak a fogzástól vagy bármilyen más női szeszélyből kifolyólag, így nem tudok és nem lehet mellettük semmit sem csinálni, plusz odakint még dézsából öntik az esőt is, na olyankor én sem foglalkozok semmivel! Délig pizsamában szambázok és mesét nézünk hármasban az ágyból, majd ebédet rendelünk és hozzá nassolni valót. Nem foglalkozok azzal, hogy nem volt időm reggel megfésülködni, mert úgysem hagyták volna, vagy hogy kifolyik a szennyes ruha a tartóból és ki tudja mikor lesz tiszta zoknija Apának, mert minden nehézség ellenére szuper csajos napok ezek (fűszerezve olykor némi még csajosabb hisztivel), amikor a koszos edények, a mosás, de még a blogolás is várhat!

Mintamenetrend 1,5 éves gyermekekhez, ahogy én csinálom:

Ébredés : 8-9 óra

Reggeli tejital: Rögtön ébredés után

Reggeli/tízórai (nálunk ez egyben van, hiszen a tejital sokáig eltelíti a lányokat): 10 óra

Séta, játszótér, bevásárlás: 10:30 - 12:00

Ebéd: 12:30

Nagy alvás: 13:00 

Anya én ideje: a háborús terep helyrehozása, pihenés, egy csoki elfogyasztása, erő gyűjtés a délutánra, YouTube böngészés

Ébredés: 15:00

Uzsonna:16:00

Mese, játék, fogócska, bújócska

Vacsora közösen Apával: 18:00- 18:30 között

Fürdés közösen: 19:00

Esti mese és esti tejital: 20:00- 20:30

Anya én ideje: Blogolás, olvasás, sorozat nézés, kanapén összebújás majd nyálcsorgatva bealvás

Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!