Tanítsd meg nekem, hogyan legyek biztonságban!

Emlékszem, amikor a húgom elkezdett egyedül iskolába járni. Szerintem jobban aggódtam érte, mint Anyukám. Ez még abban az időben volt, amikor nem volt minden kisgyereknek telefonja, így egész nap rágtam a körmeimet, hogy vajon odaért-e épségben. Persze Ő akkor már önállósodni szeretett volna és büszke volt rá, hogy egyedül mehet a suliba, de én nem tudtam ilyen könnyen kezelni a dolgot, miután leszálltunk a buszról, néha utána settenkedtem - szigorúan inkognitóban -  és az utolsó zebráig követtem, hogy megbizonyosodjak az épségéről. Most pedig itt vagyok anyukaként, két lánygyermekkel és fogalmam sincs, hogyan fogom nem halálra aggódni magamat, ha a jövőben az egyedül iskolába járás vagy a bulizás lesz porondon.

Addig persze van pár év, de stresszelni való akad most is bőven. Két örökmozgó gyereket nem egyszerű feladat az irányításom alatt tartani, így örökké azon aggódom, hogy mikor fog valami baj történni az egyik pillanatban, amikor nem nézek oda, a másik rémálmom pedig, hogy mikor veszítem el valamelyikőjüket.

Sajnos a mai világban, már nem csak attól kell tartanunk, hogy mi szalasztunk el valamit, de akkor is megtörténhet a baj, ha minden energiánkkal koncentrálunk. Elcsatangolhat a gyerek a bevásárló központban, eltűnhet egy rendezvényen az emberek tömegében vagy baj érheti az utcán, rosszul lehet és nem tudja kitől kérjen segítséget.

Ezeknek az eseteknek az elkerülésére / megoldására nagyszerű alternatívát talált ki egy magyar cég, akik Callkötőket (Facebook oldal ITT) készítenek. Ezeken a dekoratív, színes gyöngyökből készült ékszereken feltüntethető az anyuka, apuka vagy egyéb hozzátartozó telefonszáma, akit azonnal értesíteni lehet baj esetén. Ez nem csak kicsi gyerekek, de nagyobbak esetében is igen hasznos, hiszen egy több számból álló sort nem egyszerű megjegyezni, még nekünk felnőtteknek sem.  Ezzel az apró kiegészítővel a gyermek azonnal segítséget kérhet és egyéb esetekben a segítségére sietők is azonnal tudni fogják kit értesítsenek.

Fontosnak tartom,  hogy a lányok nem csak a biztonságos közlekedés szabályait sajátítsák el, de egyéb, őket veszélyeztető helyzetekben is tudjanak majd helyesen reagálni.

Szeretném nekik minél hamarabb megtanítani, hogy idegenekkel, akiket nem ismernek, ne menjenek el, akár kiskutyát vagy éppen édességet kínál az illető. Ha ilyen történne azonnal kérjenek segítséget. 

Szakmámból kifolyólag tudom, hogy a gyermekek jelentős százaléka elhallgatja a szülei elől, ha bántja, zaklatja vagy nem illő módon nyúlt hozzájuk valaki. A szégyen érzet, az esetleges következmények, a szülő haragja vagy netalántán a nyilvános megszégyenítés miatt érzett félelem nem engedi, hogy nyíltan elmondják mi történt velük.

Szeretném , ha a lányok tudnák, hogy őszinte vagyok velük és megbízhatnak bennem. Mindig elmondom nekik, ha elmegyek otthonról, ha utazni fogunk valahová vagy látogatók jönnek hozzánk. A doktornéni látogatást és a nagyszülőknél töltött első külön töltött hétvégéről is már napokkal korábban meséltem nekik. Ha mérges vagy szomorú vagyok és sírok, azt ugyanúgy megmagyarázom nekik. Apró dolgok talán, de számomra fontos azt őszinteség, hogy kialakuljon a bizalom, így a későbbiekben talán ők is szívesen nyitnak majd felém, ha problémájuk lesz és nem szégyenlik majd az érzelmeiket, vagy megosztják velem, hogy mit csináltak, hol jártak napközben.

Később, amikor már nagyobbak lesznek és megértik, szeretném nekik elmagyarázni a bugyiszabályt (bővebben: ITT) is, hogy megtanulják, a testük csakis az övék. 

...joguk van saját testük felett rendelkezni, szabad nemet mondani, ne kelljen például erőszakkal puszit adnia, legyen meg a választási lehetősége, így másokkal szemben is könnyebben fog dönteni, választani. A szakember elmondja, bátorítsuk a gyerekeket, ha rosszul érzik magukat adott helyzetben, merjenek ellenállni, szólni, segítséget kérni. / Részlet: veol.hu /

Fontosnak tartom, hogy az intimitás és a testük megismerése ne legyen tabutéma. Talán vicces vagy éppen aranyos, de a lányok már most tudják, hogy hol található a nemi szervük és azt is, hogy mi a különbség Apa és az Ő testük között (Egy tanulmány szerint 1-2 éves kor között ezt már megértik a gyerekek és ez a legideálisabb időszak arra, hogy az intim testrészeket is megnevezzük )

Ha a gyermekeim kérdezni fognak, válaszolni fogok, függetlenül attól, hogy elég érettnek tartom-e őket a válaszokhoz vagy sem. Amikor felébred a kíváncsiság egy gyermekben, szerintem nem szabad titkolózni vagy kitérő válaszokat adni, inkább meg kell találni a módját, hogyan adjuk meg helyesen a választ a kérdésekre, mielőtt mástól helytelenül kapná meg azokat.

Szülőként nem csak az a feladatom, hogy pelenkázzak, puszit osszak a bibikre és jókat játsszak a gyermekeimmel. Meg kell tanítanom a lányaimnak, hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan kérhetnek segítséget és azt, hogy bármit elmondhatnak nekünk, szüleiknek. Meg kell tanítanom nekik, hogyan legyen lelkileg és testileg is biztonságban.

Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!