Gondolatébresztő - A szempilláim és a rossz hangulatom

Hiszek abban, hogy az ember - ha úgy dönt  - képes főnix madárként újjáéledni. Persze ehhez kell egy adagnyi akaraterő és még ennyi optimizmus is, hogy a legnehezebb helyzetekben is képesek legyünk újra talpra állni.

2016 második fele számomra nem a siker és örömsztorikról szólt, így érthető módon nagyon vártam már az új évet. 2017-ben viszont semmi sem változott, a gubancok és problémák maradtak, ráadásként csak tornyosultak tovább felettem. Hogy is változott volna bármi is? Hiszen nem az hozza az áhított javulást az ember életében, hogy 6-os helyett immár 7-est írunk a dátumhoz. Viszont az új év egy valamit biztosan elindíthat, méghozzá a tiszta lap segítségével új célokat megfogalmazni.

Amikor elkezdtem blogolni, fontosnak tartottam a pozitív gondolkodást és ezt próbáltam a bejegyzéseimben is közvetíteni. Nem számított, hogy balszerencse ért vagy egy rossz élménnyel lettem gazdagabb, mindig azon voltam, hogy a lehető legjobbat hozzam ki a helyzetből. Nevetni azon, ha valamit elrontottam, a nem túl előnyös szituációkban is meglátni a napfényes oldalt, könnyű volt, hiszen nap, mint nap gyakoroltam.

Az elmúlt időszakban viszont annyi nehézség és borús pillanat furakodott az életembe, amin nem tudtam csak úgy átlibbenni, ahogy korábban már rutinosként tettem, hogy szépen lassan belefásultam abba, hogy látszólag eredménytelenül keressem mindennek a jó oldalát.

Ez viszont nem vezetett semmi jóra.

Ahogy a pozitív gondolatok teremtő erővel bírnak, úgy a negatívak rombolóval. Nem olvastam ilyen témájú könyveket, de a saját életemben pont elegendő példa mutatott már eddig is arra, hogy elhiggyem, tényleg így van.  Korábban, ha erősen foglalkoztatott egy vágyam, arra eszméltem egy idő után, hogy az élet az utamba ejti a megvalósításhoz vezető eszközöket. Egészen apró dolgokkal is működött a vonzás, mint amikor nagyon vágytam egy bizonyos ruhadarabra és a legközelebbi turis látogatásom alkalmával azonnal belebotlottam az üzletben. Tehát a gondolatainkkal való vonzás működik, ahogy a rombolás is.

Egyik nap elkezdtem elégedetlenkedni a hajammal  - ne kérdezzétek, semmi baj nem volt amúgy vele - de annyira belelovaltam magamat a béna frufrummal kapcsolatos rémképekbe, hogy ollót ragadtam és elhatároztam, majd én megigazítom magamnak. Mi több?! Vágok egy helyes kis középfrufrut! Tudnotok kell, hogy máskor is vágtam már magamnak a hajamat és többször végződött jól a történet, mint rosszul, de most nem voltam hajlandó tudomást venni a régóta tartó balszerencse szériámról és rossz hangulatomról, így vígan vágtam neki a vagdosásnak.

Ha rossz kedvetek van, sose reméljétek, hogy az otthoni hajvágás segít majd! Soha! Rajtam sem segített, sőt az egyik nyisszantásnál sikerült belevágnom a szempilláimba is, amikből jó nagy rész lekanyarítottam. 

Először el sem hittem amit látok, majd miután felfogtam, hogy mit látok  - vagyis mit nem - , akkor elkezdtem először hisztérikusan, majd teljes szívvel nevetni. Persze közben kigördült pár könnycseppem is, hiszen aki ismer tudja, hogy a szememre és a pilláimra vagyok a legbüszkébb, ha a kinézetemről van szó, de mégis olyan égbekiáltó jel volt ez számomra, hogy nem tudtam a helyzet komikusságán nem nevetni. Mintha valaki azt kiáltotta volna: 

"Gyerünk anyukám! Ekkora baki után már észre kell, hogy vedd magad!"

Csak reménykedni tudok, hogy a szempilláim visszanőnek, de egy dolgot biztosan megtanultam ebből - az amúgy - sokadik szerencsétlen esetből. A negatív gondolatok nem teremtenek jó dolgokat. A folyamatos pesszimizmus és befelé fordulás önbizalom hiányossá, kedvtelenné és balszerencséssé tesz. Az új év pedig nem fog értem és a hangulatomért dolgozni, ellenben velem, aki megtehetem, hogy reggelente az ágyból kikelve inkább a jobb lábamra álljak először.

A hajam biztosan, a szempillám pedig talán megnő. Én viszont nem akarok több, magam ellen elkövetett merényletet, nem akarom olyan borúsan látni a világot, ami elkedvtelenít és nem jó dolgokra sarkall. Mostantól ideje újra a jó dolgokra koncentrálni és elkezdeni teremteni, mert túl sokáig hagytam, hogy a "sötét oldal" uralkodjon a hangulatom felett.

Még szerencse, hogy nem a fülemet vágtam le, abban nem is reménykedhetnék, hogy visszanő egy szép napon...

Ha tetszett oszd meg másokkal is, vagy hagyj egy kommentet!